Könyvkiadók és könyvterjesztők, mitől drága a könyv!

A statisztikák szerint az elmúlt pár évben a könyvek átlagos ára felment, a kiadott példányok mennyisége és a címek száma viszont csökkent, akárcsak az eladott daraboké.  Magyarországon nagyjából kettőszáz kiadó van. Ők adják a hazai forgalom 90%-át, az import könyvforgalom 6%-os részesedéssel bír, amely egyébként drasztikus csökkenésen van túl. A kiadók közül 49 bonyolítja a hazai forgalom 81%-át, közülük a 14 legnagyobb, piacvezető cégnél realizálódik az összforgalom 58%-a.  (2012-ben a teljes forgalom 58 milliárd volt.)
A pécsi Alexandra, a Libri, a Líra és a hozzájuk felzárkózó, kezdetben on-line vásárlásra specializálódó Bookline lett a négy piacvezető, terjesztést végző cég. A négy nagy könyvterjesztő lánc azonban kiadással is foglalkozik. A forgalmazók vagy megvásároltak más, addig is működő kiadókat, vagy jelentős részesedést szereztek bennük, de a szemfülesebbek arcátlanul a terjesztőlánccal azonos néven kezdtek el kiadót működtetni. Az évek alatt a terjesztők kezdetben 45%-os árrésüket felemelték 60%-ra (vagyis a könyvkiadó által megszabott árból ennyit vágnak zsebre, mert az általuk működtetett bolt polcairól vette meg a kötetet valaki).
"Amennyiben a kiadó nem vállalja a pofátlanul magas árrésen történő értékesítést, a terjesztő nem forgalmazza könyvét, így az a hegemón láncok nagy lefedettsége miatt csaknem elérhetetlenné válik. Az értékesítés metódusáról tudni kell, hogy a terjesztők bizományba veszik át a könyvet, ráadásul többnyire havonta fizetnek csak."A négy nagy közül a legkisebb, a Líra birtokolja a Magvetőt, a Corvinát és az Athenaeumot (azaz a patinás, minőségi kiadók közül hármat), és olyan profilt hozott létre, amelybe belefért a speciális (orvosi, zenei, sport, stb.) könyvesboltok működtetése is. A Libri, amellyel összeolvadt a korábban is működő Nyitott Könyvműhely, viszi a Helikont és az Ulpius-házat, versenytársa, az Alexandra-csoport tulajdonolja többek között a Norant, az Európát és a Cartaphiliust. Utóbbi két nagy kiadó portfóliójára egyaránt jellemző, hogy a megvásárolt brandek neve alatt adja ki a minőséginek számító könyveket, míg saját neve alatt - fogalmazzunk úgy - a többit. Miután idén tavasszal a Libri többségi részesedést szerzett a Shopline-ban, lényegében összeolvadt a negyedik terjesztővel, és övé lett a Bookline. Ezzel egyfelől egycsapásra átalakult az addigi 3+1-es szerkezet, és kialakult a Libri-Alexandra-tengely, amely mellett statisztaszerepet játszik a Líra, másfelől a Libri saját profilját megerősítette az e-könyv-forgalmazással és a webáruház-működtetéssel. Így nem véletlen, hogy a 3 kiadó tulajdonosa, családja szereppel a leggazdagabb magyarok listáján.
Az e-könyvek áttörésének elmaradása mögött számos ok áll, ezek között szokták említeni a papír alapú könyveket érintő 5%-os áfával szemben a szolgáltatásnak minősülő (mert elektronikus tartalmakat közlő) e-könyv-bizniszt sújtó 27%-os forgalmi adót. További fontos tényező egyébként, hogy a nagy láncok jól felfogott érdeke, hogy az ő hatáskörükön kívül eső elektronikus formában megvásárolható könyvek ne terjedjenek el, hiszen akkor fuccs az árrésnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése